Más helységek esetében pusztán esztétikai vonzata lehet a fent említett kérdésnek, persze amennyiben nincs padlófűtés a betonban. Viszont padlófűtés és zuhanykabin esetén már más fontos szempontok is figyelmet igényelnek. Mind a betonnak, mind a csempének, járólapnak felmelegedés esetén van hőtágulása, ha ezt nem vesszük figyelembe, rövid időn belül javítást fog igényelni a burkolatunk. Példánkban egy falazott zuhanykabint láthatunk.
Milyen probléma merült fel itt? A fürdőszoba burkolata kb. 8 éves. A kivitelező a zuhanykabin alját utólag burkolta le, először a falakkal kezdett. Ebből kifolyólag a fali csempe teljesen leült az aljzat betonra, a padló burkolat pedig oldalról nekizárt. A burkoló alaposan végezte munkáját, a lehető legkisebb fugát hagyott a csempe és a járólap között. Ráadásul a fugába fugázó anyagot vitt bele a találkozási pontoknál, nem pedig szilikont. Bár padló fűtés nincs a zuhanykabinban, nem vette figyelembe, hogy a zuhanyzás többnyire meleg vízzel történik, sőt van aki forrón szereti. 35-45 Celsius fokos víz már olyan szinten felmelegíti a burkolatot, hogy ez a hőmérséklet emelkedés tágulásra készteti a járólapot. Ez a hőmérséklet szinte azonos a padlófűtés során felmelegedett beton hőmérsékletével. Amennyiben a járólap tágulás útját elzárjuk a szilárd fugázó anyaggal az éleknél, az alábbi képeken látható eredményt fogjuk elérni vele:
A képeken jól látható, hogy a fali csempe a járólap nyomásának köszönhetően, megrepedt, eltörött. Sajnos a repedésen keresztül víz jutott a csempe alá és a felszívódó nedvesség hatására, már közel egy méteres magasságig felpúposodott a csempe. Szilikon a fugákba nem került, csak fugázóanyag. Ennek köszönhetően 8 év után a zuhanykabint újra kell burkolni. Mindez 2-3 napos munka a száradási időket figyelembe véve, és megközelítőleg 80 000 Ft anyaggal és munkadíjjal együtt.
Hogyan lehetett volna mindezt elkerülni? A kivitelezés során figyelembe kellett volna venni, hogy a járólapnak ebben az esetben is jobb lett volna, ha bemegy a fali csempe alá, és a fugába, ahol a csempe és járólap találkozik, szilikon került volna. Az alábbi ábra ezt mutatja be:
A következő ábrán, egy külső lépcső kivitelezését láthatjuk. A fugázás már megtörtént a fugázó anyaggal, meg is száradt. A vízszintes és függőleges találkozásába viszont a fuga színnel azonos szilikon kerül, a dilatációs problémák elkerülése végett.
Az alábbi cikkekben további kivitelezési tanácsokat olvashat témával kapcsolatban:
A kivitelezés utolsó lépései közé sorolhatjuk a homlokzat színezését, vödrös vagy zsákos színező anyaggal. Esztétikailag is meghatározó szerepe van, ezért is fontos jól felkészülten végezni ezt a munkát. Ha saját házát szeretné házilag szinezni, javasoljuk, legalább egy olyan szakember legyen a csapatban, aki már végzett ilyen munkát és hajlandó a többiek munkáját is kontrollálni, ellenőrizni. Az időjárási, hőmérsékleti körülményeket is gondosan meg kell választani. A legjobb időszak a tavaszi és őszi ( fagymentes!) napokon, a kora reggeli órák. Érdemes mindig a keleti oldalon kezdeni, hogy a nap elől minél előbb az árnyékban tudjunk dolgozni, mivel a tűző nap bedolgozási hibákat eredményezhet a gyors száradás miatt. Feltétlen csapadékmentes legyen az idő, mert a még meg nem kötött homlokzati szint lemoshatja az eső.
A szeles időt is érdemes kerülni, mivel a friss színbe, port, törmeléket, szennyező anyagokat vihet bele, ezen kívül gyorsítja a száradást is, ami a feldolgozás esetén okozhat problémákat. Az anyagokat tekintve a vödrös anyagok általában készre vannak keverve, a zsákos anyagokat viszont nekünk kell a helyszínen a zsákon levő utasítások szerint kevernünk. Mind a vödrös és zsákos anyagoknál érdemes a vödörben levő anyagokat is összekeverni egymással ( ha lehetséges, a homlokzatra való teljes mennyiséget). Ezt megtehetjük, úgy, hogy egy nagyobb habarcsos műanyag ládába öntünk össze több vödörrel, felkeverjük, majd vissza öntjük, merjük a vödörbe őket. Ha ez nem lehetséges, felezzük meg a vödrökben levő anyagot, egy üres vödörbe öntve, majd egy másik keverés felét adjuk hozzá, keverjük össze. Ez azért is fontos, hogy az esetleges árnyalati különbségeket megszüntessük, enyhítsük. Nézzük most lépésenként a munkafolyamatokat:
1. lépés: Takarás
Mivel a színező anyagok száradás után nehezen eltávolíthatóak a felületről, nagyon fontos minden olyan felület védelme, ami a munka területen van és nem szeretnénk, hogy színezve legyen. Az állvány állítása előtt, a talajt érdemes fedni, takarni. Járdákat, utakat, növényeket, mindent amire cseppenhet a szín, érdemes takarni, mert az utólagos takarítás nagyon munkaigényes feladat, és gyakran már nem kivitelezhető tökéletesen, tehát foltok maradnak utána. Ereszcsatornákat amik a falon futnak le, érdemes takarni, vagy leszerelni, kifordítani a faltól. Felül, lambériát, rag alját érdemes a fal találkozásánál öntapadós papírszalaggal leragasztani. Párkányokat, ablakokat, ajtókat, garázskapukat mind fontos védelemmel ellátni. Meglévő lábazatokat szintén védeni kell. Az alábbi cikk a takarás menetét vázolja, érdemes elolvasni a témához - kattintson ide!
2. Felület ellenőrzése, javítása, mélyalapozása:
A falról minden laza, könnyel eltávolítható vakolatot, szennyeződést, festékmaradékot távolítsunk el. Mivel a színező anyagok 1-2 mm vastagságban kerülnek fel a falra, ezért számolnunk kell azzal, hogy a fal egyenetlenségeit nem fogja eltüntetni. Önmagában a színező anyag erre nem is alkalmas, mivel, ha túl vastagon hordjuk fel, nem pedig a szemcse nagyságában, nehezen simítható lesz, más struktúrát fog adni, ami látható lesz majd a végleges felületen is. Tehát a falat alaposan ellenőrizzük le, javítsuk, csiszoljuk. Hőszigetelő rendszereknél a éleknél, indító síneknél a kilógó háló szálait vágjuk le, csiszoljuk el, az éleket is tisztítsuk le, csiszoljuk egyenesre. A felületnek közelítenie kell a tökéleteshez, amennyire csak lehetséges, ez ad majd nekünk egy olyan struktúrát, amiben évekig örömünket leljük majd. A takarás, javítás és csiszolás után következik a fal alapozása a képen látható módon. Festő hengerrel, kicsivel és naggyal, hosszabbító nyéllel és ecsettel, illetve festő ráccsal kell rendelkeznünk hozzá. Alaposan, mindenhova juttatva a felület telítettségéig kenjük át, lehetőleg egy nappal a színezés megkezdése előtt. Amennyiben az alapozás hiányos lesz, számolnunk kell azzal, hogy az elmaradt részeken színbeli eltérések jelentkezhetnek, amik már utólag nem javíthatóak. A felhasználási útmutatókat, hígítási arányokat, száradási időt a csomagoláson találjuk, gondosan olvassuk és alkalmazzuk! A legjobb, ha szín azonos alapozóval alapozunk, ugyan attól a gyártótól beszerezve, akitől a színt vettük.
3. Színezés
Saválló glettvas, kanál és műanyag simító az alapvető kézi szerszámok a simításnál. Fontos kihangsúlyozni, hogy ezt a munkafolyamatot, viszonylag gyorsan, a vakolat kötésének megindulása előtt kell készre kivitelezni, tehát, ha egy falat elkezdünk színezni, amíg nem készült el, megszakítás nélkül kell dolgozni a teljes csapatnak. A munkát együtt kell elkezdeni, egy irányból. Vegyünk például egy 4 méter magas falat, ahol két szinten tudunk dolgozni, az alsó két métert a földről, a felső két métert állványról. Az alábbi módon érdemes elindulnunk, ahogy az ábrán is láthatjuk:
A felső két pár indul meg először, egy fő felhordja a glettvassal a színt a kívánt vastagságban (szemcsevastagságban általában), az alábbi módon tartva a glettvasat :
A másik készre dörzsöli a felületet a tervezett struktúrát kialakítva a műanyag simítóval ( körkörösen dörzsölve vagy vízszintesen húzva, vagy függőlegesen):
Azért célszerű a felül haladóknak kezdeni, mert a kész alsó felületbe, nem potyog bele az anyag, illetve, ha kb 1 méterrel előbbre vannak, a technológia során természetesen lecseppenő anyag, nem a nyakukba hullik. Ahogy haladunk, mindent készre kell csinálni, vagyis az éleket, találkozási pontokat. Később a száradás beindultával, visszanyúlásra, belejavításra, nincs lehetőség, vagy csak az esztétika rovására. Érdemes a spalettákat is készre vinni a felülettel együtt, ilyenkor az alul dolgozók lassítanak egy kicsit, vagy ha lehetséges besegítenek, addig, amíg elérik a spalettát. Természetesen, ha kell, utólag is kiszínezhetők a spaletták, de ebben az esetben az éleknél nagyon gondosan, óvatosan kell összedolgozni, hiszen a homlokzaton a kötés már elindulhatott, ezért a simítóval már ne forduljunk bele a kész felületbe (ez már nagyobb gyakorlatot kíván!). Időnként az alul dolgozók a faltól pár méterrel távolabb lépve, ellenőrizzék a struktúrát és az észrevett hibákat jelezzék, hogy még időben lehessen javítani. Az alábbi videók jól bemutatják ezt a folyamatot, kérjük tekintse meg ezeket is:
