• Thermomaster D-Plus dűbel: 10mm-es furatátmérővel, C12-es betonban és tömör téglában 40mm rögzítési hosszal, vázkerámiában 50mm-es rögzítési hosszal,
• EJOT IDK-t: 8mm-es furatátmérővel, C12-es betonban, tömör téglában vagy vázkerámiában 25-
• EJOT STR-U: 8mm-es furatátmérővel, C12-es betonban, tömör téglában vagy vázkerámiában 25-35mm-es rögzítési mélységgel, könnyű vagy pórusbetonban 65mm-es rögzítési mélységgel
A dűbelek kihúzó erejét tartalmazó értékek tervezési értékek, melyek ugyan kellő biztonsági tartalékkal rendelkeznek, de ismeretlen falazóelemnél, régi pórusos falazóelemnél (salakblokk, vagy gázszilikát), illetve 16m-nél magasabb épületeknél helyszíni dűbelkihúzó vizsgálat szükséges, melynek elvégzése és dokumentálása a kivitelező feladata és felelőssége! A helyszíni dűbelkihúzó vizsgálatot igény szerint elvégezzük partnereink részére. 16m-nél magasabb épületek esetén dűbelkiosztási terv készítése alapján lehet a kivitelezést végezni, melyet az építési dokumentációban meg kell őrizni. A dűbelkiosztási tervnek tartalmaznia kell a dűbelek pontos kiosztását, az alkalmazott dűbel típusát és hosszát, a számított rögzítési mélységet. A várható szélszívás letépő erejének mértékét. Ha volt dűbelkihúzó-erő vizsgálat, akkor ennek értékeit és esetleges korrekciókat. A dűbel méretezésnél a dűbel kihúzó erején túl figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a dűbel a teljesítményét akkor tudja leadni, ha az EPS vastagsága, ezáltal a rendszer hajlítószilárdsága és a dűbelfej átszakadásának veszélye, összhangban van az alkalmazott dűbel típusával és teljesítő képességével:
• Thermomaster D-Plus dűbelnél EPS minimum vastagsága 5cm
• EJOT IDK-T dűbelnél EPS minimum vastagsága 6cm
• EJOT STR-U dűbelnél EPS minimum vastagsága 8cm
Dűbelkiosztás tervezési értékei a következőek:
Optimális ragasztási felület esetén: por, zsír és egyéb szennyeződésektől mentes új építésű, vakolatlan beton vagy kerámia felületek, megfelelő beépítési hőmérsékletnél, minimum 40%-ban az alapfelülethez ragasztott hőszigeteléssel.
Figyelem!
A homlokzati hőszigetelő rendszerek hosszútávú működése során, különösen déli és nyugati tájolású, sötét tónusú vakolati rendszerek esetén érzékelhető az úgynevezett matrac effektus. A matrac effektus a szél szívó ereje miatt és a hőtágulásokból eredő deformációk miatt következik be az EPS lapok kagylósodása vagy domborodásának formájában. A matrac effektus jellemzően nem okoz állékonysági problémát, de esztétikait igen. A lapok surló fényben nagyon jól kirajzolódnak, még akkor is, ha azok az elkészítéskor szép síkban voltak. A matrac effektus hosszú távon a lapok illesztésénél tönkre teheti a kérgesítést erősítő hálót, ami a rendszer idő előtti avulásához vezethet. Mindezekért mechanikai rögzítés esetében javasoljuk a minimum 6db dűbel/m2 elhelyezését, még akkor is, ha a számítások azt igazolják, hogy 4 db elegendő lenne.
TERVEZÉSI SZABÁLYOK TŰZVÉDELMI SZEMPONTBÓL:
Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) alapján 2008. május 22-től megváltoztak az EPS szigetelést alkalmazó összetett homlokzati hıszigetelő rendszerekkel szemben támasztott követelmények. A Thermomaster A-02 rendszer minősítve van az új OTSZ rendelet szerint: A homlokzati hőszigetelő rendszereknek már nemcsak lángterjedési követelményeknek kell megfelelni, hanem igazolni kell az ún. SBI teszt (Single Burning Item) alapján a rendszer tűzzel szembeni viselkedését (A-B-C kategória), a füstképzését (S1-S2 kategória) és az égve csepegés mértékét is (d0 kategória).
Követelmény lakóépületek és közösségi épületek esetén:
• Földszintes, vagy kétszintes, de egy lakóegységhez tartozó épület esetén: nincsen követelmény
• Földszintes közösségi épületek esetén, ha az cselekvőképességükben korlátozott személyek használják (pl. kórház, öregek otthona, bölcsőde, óvoda, stb.): D-s2,d0
• 2-3 szintes közösségi épületek esetén, ha az cselekvőképességükben korlátozott személyek használják (pl. kórház, idősek otthona, óvoda, stb.) vagy lakóépület, szálloda, iskola stb. D-s1,d0
• 4-5 szintes közösségi vagy lakóépület: C-s1,d0
• 5-11 szintes lakó vagy közösségi épület: B-s1,d0
A Thermomaster rendszer 12 cm-es EPS vastagsággal B-s1,d0 minősítéssel rendelkezik, így II. tűzállósági fokozatú épületek esetén 11 szint-magasságig alkalmazható – részletesebben lásd OTSZ!
Lángterjedési követelmények II. tűzállósági fokozatú épületek esetén nyílásos homlokzatokra:
• Földszintes épületek: nincsen követelmény
• 2-3 szintes épületek: Th min 15 perc
• 4-5 szintes épületek Th min 30 perc
• 6-11 szintes épületek esetén Th min 45 perc
A Thermomaster A-02rendszer jelenleg homogén EPS kialakítással 12 cm-es vastagsággal, Th 45 perces tűzterjedési határértékkel rendelkezik, az új OTSZ által előírt és az ÉMI tűzvédelmi laborjában végzett új vizsgálati módszer szerint az alkalmazástechnikában szereplő csomóponti kialakítások és kivitelezési szabályok betartása mellett. A homogén rendszer Tűzvédelmi Megfelelőségi Igazolásának száma: TMI-198/2009
TERVEZÉSI SZABÁLYOK PÁRAVÉDELMI SZEMPONTBÓL:
A Thermomaster rendszerrel szigetelt homlokzatok réteges falszerkezetek, ezért páratechnikai ellenőrzésüket mindenképpen javasolt előre megtenni. Tömör falazatoknál, pl. vasbeton, tömör tégla, B30-as falazóblokk, vagy kevéslyukú tégla esetében a falazat páraáteresztő képessége közel azonos a rákerülő hőszigetelő rendszer páradiffúziós tulajdonságaival, ezért ezekre az EPS-es rendszer mindenféle korlátozás nélkül megépíthető. Páradiffúziós szempontból nyitottabb falazóanyagoknál, mint pl. porózus és jó hőszigetelő képességű modern vázkerámia vagy pórusbeton falazatoknál télen a külső tér felé a falakon keresztül történő páravándorlás lelassul a hőszigetelést elérve. Ezért ilyen esetben, ahhoz hogy az előnytelen helyen fellépő párakicsapódást elkerüljük - mindig végezzük el a páratechnikai ellenőrzést és válasszunk vastagabb (7-8 cm-es) hőszigetelést, vagy a belső oldali párazárást fokozzuk a szerkezetben. Az ellenőrzésben igény esetén a Masterplast Kft. műszaki kollégái szívesen állnak rendelkezésükre.
5. A THERMOMASTER rendszer kivitelezése:
A kivitelezést mindig olyan szakemberek végezzék akik rendelkeznek megfelelő ismeretekkel, mivel az elkészített felület „látszó felület”, nem mindegy a kivitelezés minősége. Jó minőségű munkát megfelelő gyakorlattal, megfelelő anyagokkal, megfelelő munkakörülményekkel és nem utolsósorban megfelelő szerszámokkal lehet végezni. A Thermomaster rendszerek általános felületen Isomaster EPS-H 80 típusú nyíltcellás (expandált) polisztirol lemezzel, míg a nedvességnek kitett felületeken (pl. épület lábazatvonala mentén) nedvességre nem érzékeny XPS (zártcellás polisztirol) lapokkal és fagyálló lábazati vakolattal készülnek.
Megfelelő munkakörülmények:
Általános kivitelezési szabály, hogy homlokzati hıszigetelést csak +5°C felett lehet készíteni. A háló
beágyazását és a színvakolat készítését nagy melegben (+25°C), napsütésben, huzatban, párás (a levegő 75%-os páratartalma felett beszélhetünk erről) vagy esős időben nem szabad végezni. Az optimális időszak ezen munkák végzésére a tavasz vége nyár eleji időszak és a késő nyári, ősz elejei időszak. Rendkívüli melegben felgyorsul az előkevert anyagok (ragasztó vagy vékonyvakolat) kötése, megnő a vékony rétegek vízleadása és a felület repedezetté válik. Ha a munkát mégis nyáron vagyunk kénytelenek készíteni, akkor a munkát úgy kell végezni, hogy a hajnali vagy a késő esti órákat használjuk ki a kiszáradásra érzékeny rétegek elkészítésére, szükség esetén a felület védő árnyékolásáról is gondoskodjunk (állványhálók kiválóan alkalmasak erre a célra). A munkát mindig a napot követve a már árnyékos felületen végezzük.
Kivitelezéshez szükséges szerszámok:
Mérőszalag, vízmérték (ajánlatos egy rövid 70-90 cm-es és egy 2m-es), csapózsinór, dekorkés,
finom fogazatú fűrész, lemezvágó olló (gipszkartonos vágó olló), fúrógép, kalapács, több műanyag vödör, kézi habarcskeverőgép, gipszkanál, glettvas (rozsdamentes és műanyag is), fogazott (8-as) glettvas, polisztirolcsiszoló, ecset, festőhenger, víz méréséhez mérőedény. A szerszámoknak mindig tisztának, rozsdától és egyéb szennyeződéstől mentesnek kell lenni. Normál acélszerszámok a ragasztó lúgossága miatt fokozottan rozsdásodnak, ami a glettrétegbe keveredve a vékonyvakolaton átütve elszínezheti a kész homlokzatot is.
A kivitelezés lépései:
Aljzat előkészítése:
A THERMOMASTER rendszerek felhasználhatók megfelelően szilárd és tartós betonfelületre, téglafalra, régi vagy új vakolatra, cement- vagy műgyantakötéső faforgács építőlemezekre, pórusbetonra, mosott kavics vagy zúzalékkéreggel ellátott vasbeton panelekre. A felület minden esetben minimum +5°C hőmérsékletű legyen. A felületnek por, zsír és egyéb szennyeződéstől mentesnek kell lenni. A laza lemálló részeket és a kitüremkedéseket le kell verni, szükség esetén foltszerűen javítani cementhabarccsal. Ha a falazaton meglévő vakolat, festés van, akkor szükséges a teljes felületet ellenőrizni, hogy a tapadás megfelelő-e. A festett felületek további veszélyt jelentenek, mert a ragasztó tapadása kétséges lehet. Festett homlokzat esetén célszerű a festéket eltávolítani. Kötelező az alapozó és a kiegészítő dűbelezés használata erősen nedvszívó anyagok esetében (pl. pórusbeton falazatoknál, régi porózus vakolatoknál). A rendszer nem építhető olyan felületre, ahol felszívódó nedvesség vagy sókivirágzás tapasztalható, vagy az ezt okozó vízszigetelési hiányosságok nincsenek kijavítva. Az aljzat előkészítésénél fontos a méretpontosság és a falazat síkeltérésének ellenőrzése. A homlokzati hőszigetelő rendszerrel a falazatnak csak minimális hibáját lehet eltűntetni a ragasztó vastagsággal. A ragasztó vastagsága 0,5-2,0cm között lehet. Ennél vastagabb ragasztóréteg nem gazdaságos, ráadásul hıtechnikailag is hátrányos. Kisebb mértékű eltérések a polisztirol ragasztóval is kiegyenlíthetők, de annak egy rétegben felhordott vastagság 5 mm alatt legyen, és figyelni kell arra, hogy az itt felhasznált többletragasztó mennyiségét nem tartalmazzák a rendszer anyagnormái. A 2m-es léccel mért, 1,5cm-nél nagyobb függőlegesség és síkeltéréseket legalább Hvh10-es minıségű habarccsal kell kivakolni, majd csak annak megszilárdulása után kezdhető a szigetelés. Nagyobb síkbeli eltérést a lapvastagság módosításával kell korrigálni.
Speciális igények az aljzatokkal szemben:
Betonfelület: Legalább 28 napos, légszáraz, maximum 5% nedvességtartalmú, por, zsaluleválasztó olajtól és más szennyeződésektől mentes legyen.
Új téglafal vagy vakolat: Max. 5% nedvességtartalmú, por- és szennyeződésmentes legyen. Az oltatlan mészcsomóktól („mészkukacoktól”) eredő felületleválásokat el kell távolítani. A vakolat minősége min. Hvh10-es legyen.
Meglévő, régi vakolat: Ha a vakolat felülete morzsolható, laza és mállik, megkopogtatáskor kong vagy beszakad, akkor a teljes réteget le kell verni a szilárd alapvakolatig vagy a tégláig.
Festett, meszelt homlokzatok: Vízlepergető festéket vagy meszelést minden esetben el kell távolítani. Az előbbi a csekély vízelszívása, az utóbbi pedig a mészrétegek elégtelen tapadása miatt bizonytalan aljzatnak minősül.
Vályogfalak: Ha mindenképpen szükséges a vályog vagy vert falak utólagos hőszigetelése, akkor arra kizárólag a kiváló páraáteresztő képességű, kőzetgyapot hőszigetelést tartalmazó, THERMOMASTER ROCK rendszer javasolható. Az ilyen falak szilárdsága és ebből fakadó dűbelezhetősége nagyon eltérő, ezért a megfelelő típusú és számú rögzítőelem kiválasztását mindig próbadűbelezések előzzék meg.
Lábazati indítósín elhelyezése: A lábazati indítósínnek több feladata van. Az alumínium anyagú, korróziómentes indítósín védi a homlokzati hőszigetelő rendszert a legsérülékenyebb részén, az alsó élen. Használatával egyenes esztétikus alsó él alakítható ki. Az indítósínről indítva a lapok ragasztását gyorsabban és precízebben dolgozhatunk. A profil külső élén található vízcseppentő orr megakadályozza, hogy a homlokzatról lefolyó csapadékvíz a rendszer rétegei közé szivárogjon, ahol foltosodást és lefagyást okozhat. A lábazati indítósín szélessége igazodik a szigetelésként használt Isomaster EPS H-80 lapok vastagságához. Az indítósínt mechanikusan kell rögzíteni a falazathoz 40 cm-ként beütőékes dűbelekkel rögzítve. A dűbel típusát úgy válasszuk meg, hogy az igazodjon a falazat anyagához, figyelembe véve, hogy van-e rajta vakolatréteg. A vázkerámia falazatok fúrásánál mindig éles fúróhegyet (pl. karátfúrót) használjuk ütvefúrás nélkül, mert a nagy ütőerejű vagy kopott fúrószár szinte berobbanthatja a modern vázkerámia falazóelemek vékony cellákat elválasztó falát, így a dűbel nem tud megfelelően tartani. Az indítósínt egyenes vonalban, vízszintesen kell felrögzíteni. A kijelöléshez használjunk vízmértéket és csapózsinórt. Érdemes a jelölést az egész házon körbevinni és ellenőrizni, hogy a kezdőpont és a zárópont egybeessen.
Vigyázni kell arra, hogy az egymás mellé helyezett indítósínek külső éle egyenes vonalat adjon, mert ez adja meg majd a szigetelés síkját! Ha a falazat görbe az indítósín vonalában, akkor a sínt a rögzítési pontoknál műanyag ékkel ki kell ékelni. Faéket használni tilos!! A műanyag ékeket különböző vastagságokban lehet megvásárolni, az eltérő vastagságokat praktikusan eltérő színek jelölik. A profilok toldásainak síkban tartására a profiltoldó műanyag elemet kell alkalmazni, ami különösen ajánlatos sarkoknál, illetve 5cm-nél szélesebb indítóprofil beépítésénél.
Hőszigetelőlapok ragasztása:
A ragasztást akkor kezdhetjük el, ha az aljzat-előkészítés műveletét szabályszerűen elvégeztük. Az ISOMASTER EPS H-80 polisztirollapok ragasztását THERMOMASTER FIX zsákos, készre kevert, homlokzati ragasztótapasszal végezhetjük. A zsákos ragasztót (25kg/zsák) 6,5-7 liter vízzel kell csomómentesen összekeverni úgy, hogy a vízhez kell adagolni a ragasztót. A bekevert anyagot 2-3 percig kell állni hagyni, hogy a porkeverékben levő speciális diszperziók feloldódjanak, majd ezután lehet újra átkeverni. Ezt a munkafolyamatot nem szabad kihagyni, mert akkor az anyag gyorsabban „húz”, ráadásul a ragasztó tapadóképességét is befolyásolja. A pihentetés, majd újrakeverés szabályát betartva a ragasztó hosszú ideig krémes, kenhető lesz. A ragasztó használatával kapcsolatosan szintén fontos szabály, hogy a bekevert ragasztót szobahőmérsékleten 1 órán belül, melegben, huzatban 20 percen belül fel kell használni. A kötésnek indult ragasztót már nem szabad vízzel hígítani és továbbhasználni, mert a felborult kötési folyamat miatt a ragasztás minősége kifogásolható lesz. A felhasználásra kész ragasztóba egyéb adalékot (pl. kötésgyorsítót) tenni nem szabad. A ragasztót – ha a szigetelt homlokzatra nincs tűzvédelmi követelmény meghatározva (pl. max. 2 szintes családi házaknál) a lap széle mentén, és a felületén pogácsákban, egymástól 20-25 cm-re kell elhelyezni. Többszintes és nem egy lakóegységet magába foglaló épületet szigetelésekor, az úgynevezett perem-pont módszer szerint a lapok széleire folyamatos sávot kell tenni azért, hogy tűz esetén a homlokzat mögé esetleg bejutó lángnyelvek továbbterjedését ilyen módon megakadályozzuk. A lapok élére viszont minden esetben tilos ragasztót kenni! A táblák elhelyezésekor főleg a ragasztási pontok felett egyenletes nyomással kell beágyazni a hőszigetelést. Finom oldalirányú mozgással segíthető a ragasztó egyenletes elterülése. A szétnyomott ragasztó felülete minimum 40%-a legyen a szigetelő lap felületének.
Vékonyabb lapoknál az ütésállóság biztosítása miatt sűrűbben kell kisebb ragasztópogácsákat elhelyezni. Fontos szabály továbbá, hogy dűbelezés esetén a rögzítési pontoknál mindig legyen ragasztó, így a mechanikai rögzítés nem tudja behúzni a hőszigetelést a falhoz és elkerülhető a hullámosság. A ragasztó vastagsága sehol se legyen 2cm-nél vastagabb. A lap széleire felvitt ragasztó sávot – ügyelve, hogy a sarkokon mindig legyen ragasztó - néha meg kell szakítani, hogy a felragasztott lapok és a falazat között a páranyomás-kiegyenlítés miatt átjárható légréteg alakuljon ki, ne legyen ragasztósávval zárt cella. Az alapfelület (falazat) és a hőszigetelés között átszellőztetés nem megengedett. Fontos, hogy a rendszert a vakolatlan élein is – elsősorban a nedvesség, az áramló levegő bejutása, a kártevők, a tűz és az UV sugárzás ellen, hálózott kéreggel kell ellátni. Ha a falazat síktartása megfelelő volt, akkor 10 mm-es átlagvastagságú ragasztóval 3-4 kg por alakú ragasztó elegendő 1 m2 EPS hőszigetelés felragasztásához. Ha a falazat síkeltérése nagyobb, akkor a ragasztómennyiség is jelentősen nőhet. A polisztirollapokat a téglakötés szabályainak megfelelően kötésben kell felragasztani. A szigetelő lemezek 15 cm-nél kisebb, vágott darabjait ablakkáva mellé ne rakjuk, elhelyezésük csak mezőben megengedett. Épületsarkokon csak egész és fél lapok használhatók. A szigetelő lemezek fugái nem eshetnek egybe a falnyílások sarkaival, és ne essen fuga a falazat anyag- vagy szerkezetváltása fölé sem. A ragasztó szobahőmérsékleten 24 óra alatt eléri végszilárdságának 50%-át. Hideg időben ez jelentősen hosszabb lehet (5-8°C átlaghőmérsékletnél 36 óra), míg melegben előbb eléri az 50% -os szilárdságot.
Dűbelezés szabályai:
A dűbelek rögzítési helyeinél mindig kell lenni ragasztónak, melynek a dűbelezéskor szilárdnak kell lennie. Ha a ragasztó még nem kötött meg, nem kezdhető a dűbelezés. A dűbelhelyeket mindig a dűbelhez megfelelő fúrószárral fúrjuk elő a falazatnak és a típusnak megfelelő mélységben és átmérővel. A dűbelhossz helyes megválasztásánál figyelembe kell venni a rögzítési mélységet, az esetleges meglévő vakolat vastagságát, a polisztirol és a ragasztás 1-1,5cm-es vastagságát! Kritikus rögzítési alapfelületek esetén (vázkerámia, vagy pórusos könnyűbeton) az előfúrás módjára fokozottan kell ügyelni. Vázkerámiánál ütőerő nélkül és úgynevezett karát hegyű fúróval kell fúrni. Nem megfelelő fúrószárral és nagy ütőerővel a vázkerámia tégla cellaszerkezete már a fúrásnál összeroppanhat és a dűbeltartása minimálisra csökken. A dűbelek elhelyezéséhez fúrt lyuk mélysége a rögzítési mélység + 1 cm legyen. Pórusbeton esetén fontos a fúrószár méretpontossága a megfelelő dűbeltartás eléréséhez. A dőbeleket olyan mélyen kell rögzíteni, hogy a tárcsa csak annyival nyomja be a szigetelést, hogy annak külső síkja egy vonalban legyen a polisztirol síkjával. A túl mélyre ütött dűbeltárcsa (1-1,5 mm-nél mélyebben besüllyesztett) nagy kezdeti nyomó-húzó erőt eredményez, ráadásul az eltűntetése csak vastagabb ragasztó réteggel lehetséges. A síkból kiálló dőbel rontja a rendszer felületi megjelenését, a vastagságkülönbség a többi rétegen is átüt. Telepítés után a dűbelek tartását ellenőrízni kell. A hibásan rögzült elemeket el kell távolítani és mellette min. 10 cm-es távolságban újat kell elhelyezni.
Dűbelezés burkolattal ellátott hıszigetelő rendszereknél
Nagy rendszersúlyú homlokzatburkolatok EPS rendszerre való ragasztása a burkolat (klinker, kőlap, kerámia, stb.) gyártójának ajánlása szerinti ragasztóval és technológiával történhet. Legfeljebb 35-40 kg/m2 súlyú és maximum 5 cm vastag burkolatnál a Thermomaster rendszer dűbelezését a hálózott kérgen keresztül, emelt dűbelszámmal (plusz 2 db dűbel négyzetméterenként) kell elvégezni, és javasolt egy erősebb, 160g-os üvegszövet hálót alkalmazni a kéregbe ágyazottan. Páradiffúziós szempontból nagy diffúziós ellenállással rendelkező, kevés fugával rendelkező, ragasztott lapburkolatoknál (kerámia, gres lap, majolika, klinker, stb.) a rendszer páratechnikai ellenőrzése nem mellőzhető.
A hőszigetelő lapok rögzítése könnyűszerkezetes falaknál
Szerelt házaknál alkalmazott OSB, gipszrost vagy cementkötésű homlokzatburkoló lapok esetén a beütőszeges tárcsás dűbelek rögzítésre nem alkalmasak. Helyettük két módszer közül választhatunk. Az első módszernél dűbeltárcsát kell használni 8db/m2 mennyiségben, kereskedelemben kapható megfelelő facsavarral kiegészítve. Ilyenkor teljes felülető ragasztás szükséges, melyet a polisztirolra kell 8-as fogazott glettvassal felhordani (norma cca.: 4-5kg/m2), majd a dűbelezést a ragasztás után egyből el kell végezni, eltérően más alapfelületeknél előírtakkal. Szükség esetén a ragasztás elõtt az alapfelületet alapozni kell. A másik módszer ennél olcsóbb és gyorsabb a lapok ragasztására. Ebben az esetben az új fejlesztésű, utóduzzadás-mentes Masterfix PUR habbal történik a rögzítés. Egy 750 ml-es flakon kb. 10-14 m2 hőszigetelő lap felragasztására alkalmas és nem igényel utólagos dűbelezést. Ez a ragasztási módszer kifejezetten kedvelt többrétegű hőszigetelések második rétegének felragasztására is.
A felület csiszolása
A polisztirollapokat a hálózás megkezdése előtt be kell csiszolni. Ennek oka, hogy a kivitelezés során a lapok síkfogasak lehetnek, mely következhet a kivitelezői pontatlanságból vagy a polisztirollapok gyártási toleranciájából. Beforduló sarkoknál, ablakkáváknál a fogazott elemcsatlakozásból adódóan ez a munkafolyamat szintén javasolt. A felületet csiszolni akkor lehet, ha már a lemezek nem mozdulhatnak el, vagyis ragasztó kötése, illetve ha szükségszerű akkor a dűbelezés után. A becsiszolás megfelelő szerszámmal csak pár mozdulat, nem okoz jelentős többletmunkát. Azonban a csiszolással javított felület kevesebb glettanyagot igényel, szebb felületet eredményez, a felhordott kéreganyag vastagsága egyenletes lesz. A kb. 30-as vagy 40-es szemcseméretű csiszolóvásznat érdemes egy kb. 20x30 cm-es fa vagy műanyag simítóra feszíteni. A csiszolás lehetőleg körkörös irányban történjen, és a felület egyenetlenségét munka közben folyamatosan ellenőrizzük. Csiszolás után a felületet portalanítani kell.
A felület glettelése és hálózása
A felület kérgesítése előtt a rendszer kiegészítőiként forgalomba hozott kiegészítő profilokat el kell helyezni: hálós sarokélvédő, ablakcsatlakozó profil, dilatációs profil, balkonprofil stb. A kiegészítő profilok nem kötelezően előírt részei egy jó minőségű homlokzatszigetelésnek, de használatukkal fokozható az élek ellenálló képessége, felgyorsul a kivitelezés és esztétikusabb lesz a végeredmény. A profiloknak más és más a szerepük, de mindegyiket a glettréteg előtt kell elhelyezni, rögzítésük a ragasztáshoz használt THERMOMASTER FIX anyaggal történik. A homlokzati hőszigetelő rendszerben a kérgesítés adja meg a felület ütésállóságát, mechanikai erősítését. A rendszer felületi keménységét a homlokzati hőszigetelő lapra felvitt glettréteg vastagsága és a glettrétegbe ágyazott üvegszövet minősége határozza meg. A 80kPa nyomószilárdságú EPS szigetelı lapokra legalább 2,5mm vastag ragasztó rétegbe ágyazott 145 grammos üvegszövet háló szükséges. A minimális vastagságot teljes felületen biztosítani kell, amit csak az anyag 8mm-es fogazott glettvassal való felhordása biztosítja. A fogazott glettvassal felhordott ragasztóba kell az üvegszövet hálót belenyomni, majd a háló lyukain átjött anyagot elsimítani. Így biztosítható, hogy a szövet teljesen be legyen vonva ragasztóval. Ehhez a felület újbóli, másodszori átglettelése a legtöbb esetben szükséges. Rossz az a gyakran alkalmazott megoldás, hogy a szövetet belógatják, majd a hálóra húzzák rá glettvassal a ragasztótapaszt. Ilyenkor a ragasztó és a háló nem tud teljes mértékben „együtt dolgozni” illetve a háló az eps alapfelülethez csak 50-60%-ban tud tapadni a háló résein keresztül. A sima glettvasas felhordás magában foglalja azt a veszélyt, hogy a kéreg vastagsága egyenetlen lesz, helyenként a 2,5mm-nél vékonyabb ami a felület gyengítését okozza, helyenként pedig vastagabb, ami indokolatlan anyagtöbbletet eredményez. A 2,5mm-es glettréteg elkészítéséhez min. 3kg ragasztóanyagra van szükség m2-ként. Nagyobb mechanikai igénybevétel esetén (pl.: középület bejáratának környéke) az ütésállóság fokozására használjunk erősebb (160grammos) üvegszövetet, középágyazatú rétegvastagsággal rendelkező, 3-6mm-es glettréteggel.
Extrém igénybevételnél a hálózást két rétegben is készíthetjük akár vastagágyazású (6mm feletti) glettréteggel. Ez többszörösére növeli az ütésállóságot, ami pl. jégverések idején fokozott védelmet biztosít a homlokzatnak. A glettelés művelete az egyik legérzékenyebb munkafolyamat az időjárási körülményekre. A már ismertetett módon bekevert ragasztót még a felhasználhatósági időn belül fel kell hordani és el kell dolgozni. Az egymás melletti sávok akkor dolgozhatóak össze esztétikusan, ha a ragasztó még képlékeny, nem húzott meg. Alapvetően meleg, szeles időben nem szabad glettelést végezni, de már kisebb huzat vagy napsütés is gyorsíthatja az anyag bőrösödését. Ilyenkor a munkát úgy kell szervezni, hogy az egymás melletti sávok készítése között minél kevesebb legyen a kieső idő. (nagyobb kivitelezői létszám, a munka szervezett megosztása szükséges). A glettelést védeni kell a gyors kiszáradástól, esőtől, tartós magas párától és 5°C alatti hőmérséklettől. Erre gyakorlatilag csak a kivitelezési idő kompromisszummentes kiválasztása a megoldás. Nem megfelelő körülmények között ne dolgozzunk! Ha a felragasztott polisztirolszigetelés 1 hónapnál régebben (max. 1 év) van felragasztva, akkor a glettelés előtt kötelező a csiszolása és portalanítása a felületnek. A csiszolásnak olyan mélynek kell lennie, hogy az oxidálódott, laza, megsárgult felső réteget eltávolítsa. A glettrétegbe ágyazott üvegszövetnek 10cm szélesen át kell fedniük egymásra. Ha nem hálós élvédőt használunk, hanem csak sarokélvédőt (anyaga lehet alumínium vagy pvc) akkor a hálót a sarkokra rögzített profilon át kell hajtani. Az üvegszövetet nem szabad a lábazati indítóprofil alsó éle mentén elvágni, hanem felette 3-5 mm-el kell. A lényeg, hogy az elvágott szálak végeit fedje ragasztó és színvakolat, és ne forduljon az elő, hogy a kilátszó szálak, mint kapilláris hajszálcsövek felszívják a homlokzaton lefolyó nedvességet, ezzel átnedvesítve a rendszer alsó szakaszát, fokozva a lefagyás veszélyét. A nyílások sarkai felett az átlós irányú repedések megelőzésére, 45°-ban elfordított kb. 33x20cm-es erősítő foltot (diagonális hálóerősítés) kell az üvegszövetből elhelyezni. Hálótoldásnál, pl. munkaszint váltásánál a háló végéről 15 cm-es sávban húzzuk le az átnyomódott ragasztót, hogy a munka folytatásánál lépcsőmentes legyen az átfedés. Ha nem a teljes homlokzaton készül hőszigetelés, vagy épületsarkoknál, kiugrásoknál megszakad, akkor is a hálózást legalább 15 cm-re rá kell vezetni a szigeteletlen felületre is. Ugyanúgy folyamatos hálózást kell biztosítani a pluszként elhelyezett nyílásokat keretező díszlécek vagy osztópárkányok felett is.
A MASTERNET üvegszövetek 145 grammos és 160 grammos típusai alkalmasak a glettréteg erősítésére. A jól elkészített glettrétegből az üvegszövet nem látszik ki, egyenletes és sima. A háló a ragasztóréteg közepére essen. Szükség esetén a felületet a glettelés kötése után, de teljes szilárdulás elıtt (1-3 napos korban) át kell csiszolni és vékony rétegben átglettelni sima glettvassal. Érdemes a színezés előtt a felületet surlófényben megvizsgálni, hogy az esetleges javításokat még a drága végső fedőréteg felvitele előtt meg lehessen oldani. Kis szemcsemérető vakolatok (1, 1,5mm –es szemcsenagyság) esetén ajánlatos a teljes felületet átglettelni. Ha az átglettelés az első réteg teljes megszáradása után történik, a vékony második réteg felhordása előtt ajánlatos THERMOMASTER alapozót használni (1dl/m2). Az alapozót vízzel 1:1 arányig lehet hígítani. Nagyobb fizikai igénybevételeknek kitett vagy forgalmas helyeken (pl. iskolák bejárata mellett) 2 m magasságig kétrétegű hálózást kell alkalmazni. Ilyen esetben az első réteg csak 2 m magasságig készüljön el, majd a szükséges száradási idő eltelte után a teljes felület egybefüggő, de eltolt átfedésű hálózása elvégezhető.
A színvakolat készítése
A színvakolat készítése igényel a legnagyobb gyakorlatot és a legösszeszokottabb csapatmunkát. Az időjárási körülményeken és a kivitelezés minőségén nagyon sok múlik, a kitűnő anyagminőség önmagában nem elegendő. Mivel ez adja a végső látszó felületet, nagy gondossággal, az alábbi szabályok maradéktalan betartásával kell eljárni. A színvakolat felhordása előtt meg kell vizsgálni a felületet, hogy az alkalmas-e a színvakolat fogadására; szennyeződésmentes, szilárd, nincsenek még meg nem kötött puha részek, a háló nem látszik ki, a felület sima és egyenletes. A felület egyenletes szívó képességét alapozó használatával biztosítani kell! Ha a felület nem egyenletesen nedvszívó, akkor a színvakolat foltonkénti gyorsabb száradását eredményezheti, ami a felület struktúráján később látszani fog. Alapozásra színazonos CORATREND alapozó használata javasolt 0,16-0,20 l/m2 mennyiségben. A színvakolat felhordása csak az alapozó száradása (térhálósodása) után kezdhető. Ez szobahőmérsékleten 6-8 óra, ami melegben vagy szeles időben 2 órára is csökkenhet, de őszi, párás időben történő kivitelezés esetén akár 24-36 óra is lehet. Ha elkészítettük a felület teljes alapozását, akkor elő kell készíteni a színvakolatot. Túlzottan sötét, a napsugárzást elnyelő színt ne válasszunk, mert olyankor az erősebb hőigénybevétel miatt a rendszerbe beépített polisztirol lemezekben káros deformálódások keletkezhetnek. Az EPS rendszerre nem javasolt színeket az árlistán szürke színnel jelöltük. A munkát úgy kell szervezni, hogy a vakolatot egy menetben saroktól-sarokig megállás nélkül hordjuk fel, állvány esetén a különböző munkaszinteket még friss állapotban dolgozzuk össze. Egy falszakaszra elegendő vakolatot készítsük ki, ellenőrizzük a gyártási dátumot és sorozatszámot (sarzsszámot), a színszámot, és a vakolat típusát (kapart-dörzsölt, szemnagyság, akril vagy szilikon bázis). Lehetőség szerint egy falra azonos sarzsszámú anyagot használjunk. A felhordás megkezdése előtt a vödröket fel kell nyitni és a vakolatot fel kell keverni. Színes vakolat esetén a felkevert anyagok színazonosságát érdemes ellenőrizni. Sorozatszám eltérés esetén, akkor is, ha a vakolat típusában, színében és szemcseméretében nincs eltérés, keverjük egybe az anyagokat, vagy egymástól határozottan elkülönülő felületekre hordjuk fel. Az anyag felkeverésekor vigyázni kell arra, hogy a vödör tetején levő anyagot is spaklival lehúzva keverjük bele. Szükség esetén a vakolat 1-2%-ban hígítható vízzel, de akkor ezt egyenletesen, minden vödör esetében meg kel tenni. A kevés pigmentet tartalmazó színek általában sűrűbbek és nagyobb hígítást elbírnak, míg a sok pigmentet tartalmazó erős színek lehet, hogy egyáltalán nem igényelnek hígítást. A színvakolat felhordásának legérzékenyebb pontja, hogy el kell találni azt az optimális pillanatot, amikor az anyag már kicsit ráhúzta magát a felületre, de még jól összedolgozható. Ha struktúra kihúzását hamar elkezdjük, akkor a magas gyanta tartalmú színvakolat nagyon fog tapadni a műanyag glettkanálra és húzásnyomokat hagy. Későn elkezdett struktúra kialakítás esetén a vakolat már nagyon meghúzott, az anyag eldolgozása nehézkes, morzsálódik, „stócos” lesz. A megfelelő időt az adott időjárási körülményeknek megfelelően a gyakorlattal rendelkező kivitelező is próbával tudja megállapítani. Különösen dörzsölt struktúra esetén nem csak a megfelelő időben történő struktúra kialakítás a fontos, hanem a munkát végző mesteremberek azonos mozdulatai is. A gördülőszemcsénél jól látszik, ha valaki erősebben dörzsöli ki az anyagot, nagyobb mozdulatokkal dolgozik vagy a húzás iránya eltér a többiekétől. Az eltérő struktúra kihúzást a kész felületen foltként érzékelünk, az árnyékok eltérő nagysága és mennyisége miatt az emberi szem színárnyalat eltérésnek érzékelheti, különösen surló fényben. Sajnos az egyenlőtlen struktúra kihúzás nem nagyon javítható, a foltszerű javítás csak ront a helyzeten. Kerüljük az egybefüggő nagy felületet, próbáljunk valamilyen tagolást vinni bele (pl. díszcsík, kváder, anyagváltás stb.)
Az elkészült friss színvakolat mivel műgyanta bázisú, ezért száradás útján szilárdul. A szilárdulást a magas pára (75% felett) és az alacsony hőmérséklet (10°C alatt) lassíthatja (akár 3-4 napra elnyújtva), míg a meleg gyorsítja. Nagy meleg vagy szél hatására a színvakolat összerepedezhet. A színvakolat szobahőmérsékleten 24 óra múlva esőálló. A friss vakolatot a szilárdulásig nem érheti eső. Lehetőleg a színvakolat készítésével párhuzamosan bontsuk vissza a munkaállványt, hogy a kikötési pontokat még frissen vissza tudjuk javítani, így nem okozva foltot a felületen. Ha nem megoldható az állvány bontása, akkor figyeljünk a munka megkezdésekor és befejezésekor, hogy a munkaszintek tiszták legyenek, eső vagy szél ne vigyen szennyeződést a friss felületre. Bizonytalan időjárási körülmények esetén a munkát és a színvakolat száradását állványhálóval kell védeni.
Hengerelhető vékonyvakolat készítése
Az új vakolattípus kifejlesztését az a cél szolgálta, hogy a precíz csapatmunkát igénylő színezési munkafolyamat leegyszerűsödjön, és egy vállalkozó kedvű építtető akár saját kezűleg is el tudja készíteni a vakolást. Egy vödör (15 kg) hengerelhető vakolat körülbelül 18-25 m2 falfelület színezésére alkalmas. A megkevert hengerelhető vékonyvakolatot kétféle módszerrel hordhatjuk fel. Mindkét módszer gyors és egyszerű munkavégzést tesz lehetővé, a különbség csak a felületek megjelenésében van. Az egyiknél a vakolatot rozsdamentes glettvassal visszük fel az előzőleg lealapozott kéregre, egyenletes vastagságban, de nem elsimítva az anyagot, majd néhány perc múlva speciálisan erre a célra gyártott durva szivacshengerrel függőleges mozdulatokkal foltmentesen eldolgozzuk a felületet. A másik módszer megegyezik a falfestés technológiájával, ahol már a vakolat felhordása is ezzel a hengerrel történik. Ekkor vigyázni kell arra, hogy a felesleges anyagot már a vakolatos vödörben, a festők által használt műanyag rácson legörgessük a hengerről és csak ezután vigyük fel a lealapozott falfelületre. Mindkét alkalmazásnál ügyelni kell a mozdulatok egyenletességére és a henger szélei által hagyott nyomok friss állapotban történő folyamatos eltüntetésére.
A lábazatszigetelés technológiája:
A homlokzatszigetelés készítésének ismertetése után érdemes átnéznünk az épületlábazat szigetelésének megoldását. A rendszer rétegfelépítése és technológiája nagyjából megegyezik az EPS hőszigeteléssel készülő homlokzatszigeteléssel, azonban a nedvességnek (csapóesőnek, hólének) kitett lábazati résznek fokozottabb vízállóságúnak és fagyállóságúnak kell lennie. A lábazatvonalban jellemzően a mechanikai igénybevételek is nagyobbak, mint a homlokzat általános felületein. Lábazatvonalnak a járda, terasz, előlépcső síkja feletti minimum 30cm-es sávot értjük. Ezt lábazatszigetelésként kell kialakítani. Alapvető szabály, hogy ide XPS szigetelő táblákat kell beépíteni. Az extrudált polisztirol hőszigetelő lapok minimális vízfelvétellel bírnak, és 3-szor keményebbek, mint a homlokzatszigeteléshez használt 80kPa nyomószilárdságú EPS lemezek. Mivel vízfelvétele minimális, ezért a ragasztó tapaszok tapadása is gyengébb a felületéhez. A tapadóerő fokozása érdekében a vakolható XPS lemezeket nem sima, hanem érdesített felülettel gyártják. Lábazatszigeteléshez éppen ezért csak ezt a típust lehet alkalmazni. A lábazatok teherhordó anyagai általában a felmenő külső falaktól rosszabb hőszigetelő képességgel bírnak (pincefalazó blokk, zsalukő stb.), ezért szigetelésük nem elhanyagolható. Az épület kialakításától nagymértékben függ, hogy kell-e és milyen mértékben kell szigetelni a lábazati sávot. (Alá van-e pincézve, mekkora a lábazatmagasság, talajon fekvő padló kapott-e alulról hőszigetelést, van-e padlófűtés stb.) Általános esetben ahol a talajon fekvő padló 4cm-es EPS szigetelés kapott még ott is érdemes legalább 5-6cm-es XPS habbal szigetelni a lábazati sávot. Ezzel megelőzhető a talajon fekvő padló fal melletti 50-60cm széles sávjának érezhető áthűlése, és a lábazati falat is védjük a hőingadozástól és a fagyhatástól. A lábazati sáv ragasztása és aljzat előkészítése és ha szükségszerű, akkor a dűbelezése is megegyezik a homlokzatszigetelésnél ismertetettnél. A lapok felragasztásánál arra kell ügyelni, hogy a lábazati indítóprofilhoz nem szabad közvetlenül felszorítani, hanem attól 5-10mm-es távolságot kell hagyni, amit duzzadó habszalaggal kell kitölteni. A lábazati szigetelésnél továbbá arra kell vigyázni, hogy a hőszigetelés nem ültethető közvetlenül a fal melletti meglevő járdára, térkőre vagy földre. Vagy a meglevő járdát vissza kell bontani, a földet kiásni és a lábazatszigetelést legalább 20cm-el a járda síkja alá vezetni (ilyenkor szükséges a járda széle és a szigetelés közötti dilatáció kialakítása tartósan rugalmas anyaggal) vagy a szigetelő lapokat 1,5-2cm-es duzzadó habszalaggal tömített dilatációs sávval kell ráültetni a meglevő járdára. Ennek oka, hogy
a járdát, földet a fagy megemelheti, ami a lábazatvakolat károsodását, feltáskásodását, gyűrődését eredményezheti.
A ragasztással/dűbelezéssel rögzített lábazatszigetelést a már ismertetett módon kell glettelni és hálózni. Itt fokozottan kell figyelni arra, hogy a szigetelő lap felülete ne legyen poros, sáros, nedves, mert ezek a tényezők károsan befolyásolják a kéreg tapadását. A Thermomaster rendszerben a lábazati sávra a fokozottan időtálló, lábazati díszítő márványvakolatot ajánlunk. A lábazati vakolat alapozása megegyezik a homlokzatvakolatokéval. A lábazatvakolat műgyanta kötőanyagú, színes gránitszemcsék keverékéből áll. Rendkívül erős és nagy a tapadása. A műgyanta kötőanyag miatt szintén száradás útján szilárdul, térhálósodik. Nedvesség, hideg, magas páratartalom lassítja illetve károsítja a folyamatot. Ezeket a tényezőket a kivitelezési idő helyes megválasztásával ki kel küszöbölni. A lábazatvakolatot készrekevert színösszetételben forgalmazzuk. Egy lábazati szakaszra csak egy gyártási sorozatból származó anyag használható, hiszen a természetes gránitőrlemények között is a gondos válogatás ellenére, lehetnek árnyalatbeli eltérések. Ezeket a vakolatokat nem színezik, hanem a természetes állapotukban színes szemcsékből keverik össze. Ha az anyagmennyiség úgy adja ki, hogy különböző sarzsszámú anyagot kell használnunk egy felületen, akkor azokat egy nagyobb edényben össze kell keverni a felhasználás előtt! A lábazatvakolat felhordása egy fajta struktúrában történik 1.5-2,5mm-es szemnagysággal, 3,5-4,5kg/m2 anyagszükséglettel. A glettvassal felhúzott anyagot a megfelelő időben a műanyag glettszerszámmal finom nyomóerő mellett a kavicsszemcsék vastagságában el kell vékonyítani, figyelve arra, hogy a teljes felületet fedjék a finom szemcsék. Amennyiben a lábazati szigetelés a járdaszint alá nyúlik, akkor a felület kérgesítését és vakolatát a járdaszint alá legalább 10 cm-rel le kell vinni.
6. Thermomaster A-02 homlokzati rendszer 45 perces tűzterjedési határérték követelmény szerinti kialakítása:
A középmagas épületek esetében megkövetelt homlokzati tűzterjedési határérték (Th≥45 perc) teljesülése érdekében nyílásos homlokzatok – nyílászáró körüli kőzetgyapotsáv alkalmazása nélküli kialakítása - esetén az alábbi szempontok szerint kell kialakítani a csomópontot, abban az esetben, ha az egymás felett levő nyílások közötti távolság eléri az 1,3mes értéket:
1) A homlokzati síkra kerülő, nyílás körüli EPS lapok nyílás felé eső (bütüs) oldalát a teherhordó fal irányába, ék alakban vissza kell vágni. (a levágott ék alakú darab vastagsága minimum 1 cm legyen). Az EPS lapok hátoldalát a nyílás élétől indulva, ~ 20-25 cm széles sávban teljes felületen ragasztóval kell bekenni. A lap felragasztása előtt ~40cm + EPS lap vastagságának megfelelő szélességű üvegszövetháló darabot kell vágni, melyet a rajzon ábrázolt módon kell az EPS lap hátoldalára – célszerűen a lap felragasztása előtt, a teljes felületű ragasztórétegbe – ágyazni, majd az EPS lapokat felragasztani.
2) A túllógatott üvegszövet darabot a nyílás körüli EPS lapok ék alakban megvágott (bütüs) oldalára és a hőszigetelő lap külső síkjára visszahajtva, teljes felületen ragasztórétegbe kell ágyazni.
3) A kávába befordításra kerülő EPS lap hátoldalát teljes felületen ragasztóval kell bevonni, melybe a lap kerülete + ~20cm széles üvegszövetcsík darabot kell ágyazni, majd az EPS lapot felragasztani.
4) A túllógó üvegszövet darabot a befordított EPS lapok nyílás felé néző oldalára és a hőszigetelő lap külső síkjára visszahajtva, teljes felületen ragasztórétegbe kell ágyazni (a kávába befordított EPS lap így teljesen körbe lesz vonva üvegszövethálóval.
